Címlap      Fórum   Versek   Galéria    Biblia   Idézetek Rosszcsont Indiánnapló
Keresés »
 
Bejelentkezés
Név:
Jelszó:
    
» Elfelejtetted a jelszavad?
» Regisztráció
 
Tartalom
  Gondolatok
  Fórum
  Versek
  Galéria
  Biblia
  Idézetek
  Rosszcsont naplója
  Indiánnapló
  Keresés
  Linkgyűjtemény
» Közvélemény
  Alkotók
  Regisztráció
  Jelszóküldés
  Impresszum
  Bannercsere
 
  RSS feed Tartalom RSS
  Fórum RSS feedFórum RSS
Idézetek »
A kárhozott lelkek a paradicsomban vannak, csakhogy számukra a paradicsom pokol.
(Simone Weil: Jegyzetfüzet, 2.)
Enveco Free Stat

Éjszaka, elkötelezettség nélkül

A szavazás kezdete: 2002. december 9. - 11:11

Összesen 313 szavazat

fórum » 13

Te igent mondanál egy elkötelezettség nélküli éjszakára?

Attól függ, kivel - 35%

Nem tenném meg a párom miatt - 18%

Nekem elveim vannak! - 10%

Ha bíznék benne, hogy nem ér véget ennyivel - 7%

Csak ha Ő kérne rá... - 7%

Szex? Jöhet! - 6%

Egyszer kipróbálnám - 5%

Miért ne? Én mindenben benne vagyok! - 5%

Nem érdekel a szex - 5%

Még mit nem! Ez felháborító! - 1%

Én mindig ezt csinálom - 1%

 


FÓRUM: Éjszaka, elkötelezettség nélkül

a témát indította: psyché, 2003.02.02. 00:18 - 13 üzenet

főtéma: Közvélemény

solid - #1755 - 2003. március 19., szerda - 20:47 - Válasz erre...
csatlakozom az előttemszólókhoz! hunor&magor gondolatait én is átéltem már. arra gondolok amikor azt írod hogy az újdonság varázsa vonz mostanában leginkább. ez teljesen érthető. de ha szerencséd van és odafigyelsz, akkor talán mindenkiben találhatsz valami újdonságot. ez a fajta újdonság nem csak az első egymásranézésben van ott, hanem minden, a kedvessel töltött évben, órában, percben.. persze ha nem vagy nagyon szerencsés és nem vagytok kifejezetten egymásnak teremtve, ezek az újdonságok már egyáltalán nem lesznek meglepőek, és úgyérzed rövid idő alatt kiismerted a másikat, ezekután már nem is érdkekes.. viszont ha nem ez történik, minden nap hozhat valami újat, és ezt átélni többet ér minden kezdetnél. a kezdet izgalmas, viszont ha szerencséd van, akkor mindig kezdheted előlről. (persze itt nem Sziszüphoszra gondoltam!:]) úgyhogy csak arra bíztatnék mindenkit hogy figyeljen! mikor először találkozol valakivel, ez még természetes. viszont ha szerencsés vagy akkor még hosszú ideig izgalmas lesz ez a megfigyelés. és ez többet ér minden eddigi tapasztalatodál. ergo, figyeljünk a másikra! persze csak ha érdemes.. ha nem, keressük azt akire tényleg érdemes!
Pygmalion - #1742 - 2003. március 19., szerda - 10:48 - Válasz erre...
Nos, Nórának és Hunor&magornak szólnak szavaim... Olvasgattam a soraitokat, és azt kell mondjam, sokmindenben nagyon hasonlóak a gondolataink.
Nóra, a "nagy bajban vagyok" bejegyzésemre adott válaszodban kicsit félreértettél. Épp nem a testnedvek és az üres szavak cserélnek gazdát... Ez a bajom! Ha csak ennyi lenne, átlépném és mennék tovább mosolyogva. Ezen már túl vagyok. Nem, a lány kiváló beszélgető partner, kedves és bájos. És olyan ragaszkodással és melegséggel, őszinteséggel tud hozzámbújni, átölelni, hogy lelkem beleremeg. Talán ismerős az érzés, amikor megáll az idő, nem akarsz semmit, a szex mégcsak a tudatalattidig sem jut, de az egész tested és ott bennt valami is reszket és sír, és imádja a pillanatot. Az az ölelés ez, ami könnyeket áraszt, ha túl sokáig tart, vagy végül gyengén teljesen átadod magad neki. Önmagad elvesztése ez a perc, amikor minden mindegy, és csak egy összefonódó ölelés által, két test egy lélekké forrad össze.
De nem szabad. A valóság szöges ostora a bőrödbe mar, és érzed és tudod, ezt nem szabad. Túl nagy az ár...
Igaz persze, hogy csak azok a dolgok igazán fontosak nekünk, amik drágák, de ugyankkor azt is tudnunk kell, hogy az igazán drága dolgok nem tesznek boldoggá. Mert akinek van valami drága dolga, az attól a perctől kezdve retteg, hogy elveszítheti azt.

Igazából végül mindig eljutok oda, hogy simán lusta és konform vagyok. Mert nem nyavalyogni kell, hanem felállni és küzdeni, a széllel szembe piskótát dobálni, ha kell.
Ez a hozzáállás ugyanakkor mára egyre idegenebb tőlem, és inkább elvonulnék a világ zajától, eleget küzdöttem már az életben, birkákért és birkák miatt. Csöndes "szürke egér" életre vágyom.
Ez vizsont nem ilyen egyszerű, hisz az élet folyton befolyásol. Nem feküdhetek fel a folyó sodró vizének felszínére azzal, hogy én itt jól megvagyok, hisz minden pillanatban máshová vet a víz.

Például egy olyan nő karjaiba, aki kedves, bájos, jó beszélgető partner, lelkem részévé tud válni - csak aztán a társadalom meg a kognitív disszonancia közénk áll. Illetve a tudat, hogybármilyen szép is a pillanat Vele, az csak egy pillanatra szép. Másnap, harmadnap, negyednap, valamikor már nem működne a dolog, mert a varázs nem évekre van tervezve, hanem percekre.
Azaz akármilyen szép is a dolog, nem Ő az igazi.
De ki mondta, hogy amig nem jön a nagy Ő, addig barlangban kell aszkéta életet élnünk?
Hát tényleg meg kéne tagadnunk magunktól a perc gyönyöreit? Ha neki jó, és nekem jó, ott és akkor, a pillanat varázsa tavaszt varázsol a téli hófúvásba, akkor miért lenne bűn megpihenni ebben a pillanatnyi tavaszban? Az élet az örömökről szól, vagy arról kéne szólnia, nem?
Felvilágosult emberként itt csak az a dolgunk, hogy megértsük és figyeljük, pillanatnyi örömünk nem okoz évekig tartó bánatot másnak. Ahogy a szólás szabadsága is addig terjed, amig azzal nem okozunk igazságtalan kárt másoknak.

No, most röviden ennyi... :o)
hunor&magor - #1717 - 2003. március 3., hétfő - 14:01 - Válasz erre...
Igen, itt a tavasz.
S bár ködköpönyeg borult a fővárosra ma reggel, odafent,
ahol a hatátralan szél bárányfelhőket kerget szférákon túlra, már elkezdődött a nagy bizsergés.
Aztán majd felszáll a köd, s a száguldó felhők árnyéka futó mosolyként fog tovalovagolni a dombokon, a sugárúti házak homlokzatán, homlokunkon, domborulatainkon, s már nyiladoznak a bimbók, színekkel telik meg az új élet.

Elkötelezettség nélkül ülnék majd a fogaskerekűre mindenkivel, aki mosolyogni tud, akinek a tavaszi délelőttől friss a homloka, aki a görcseit a farsangi tűzben égni hagyta.

Meg kellene tanulni szeretni.
Elkötelezetten,
de elkötelezettség nélkül is.
Mindenkit.
Mindent, a barlangban bújkáló halk oposszumot, az alattunk kaparó üregi nyulat, az akácfa ágát, a diófa árnyékát, a járdán kullogó sánta kutyát, a mögötte morgó öregurat, a villamoson torlódó nyakkendős produkciós vezetőt és mellette a nyíltszemű tinilányt, az édesanyját, aki odahaza délután húslevest főz, a játszótéren önfeledten szárnyaló gyerekeket, a padon horkoló Lacit, s nagyanyját aki hétvégén még horgolt, mára meghalt. Szeretni a késést és a sietést, a reggeli ébredést a narancsszín-fényben, a délig nyújtózó lustálkodást, a tenni akarást és a léhaságot.
Szeretni az elkötelezettséget, s az elkötelezettség-nélküliséget.
Testük illatát, borgőzös hajnalok szavaszegettségét és a böjt tisztaságát.

jaj, ha és aztán úgy élnék

s ha aztán minden egymásnak rendelt lény a világban csavarogva egymásra lelne. Aztán ha egymásra lelne, megnyitná a másik előtt a titkos dimenziót, a valóságra, a láthatatlan életre, mindenek értelmére nyíló kaput...

Néha kevés a hitem.
És igen, az elkötelezettség nélküli éjszakák nem hozzák meg a fényt. A korareggel illata nem tölt majd meg frissességgel.
Nóra - #1716 - 2003. március 3., hétfő - 10:07 - Válasz erre...
nekem is tetszett.ez a rész pl.:

>...másnap lelkiismeretfurdalás gyötör: mi legyen most, játszom-e vele, nyújjak a telefonhoz, vagy ne>

az 'elkötelezettség nélkül' (a telefonálás szempontjából legalábbis) 2 dolgot jelenthet (praxisom szerint) a férfiaknál:
1. 'majd hívlak' = azt ugyan várhatod, de ezzel megígérem, hogy számításba veszlek, tehát mégis jó fej vagyok
2. folyton hívni foglak - de nem mondok semmi komolyat. sőt, ha megbántottalak, csak azért felhívlak, hogy megkérdezzem lehiggadtál-e, vagy hogy közöljem, nincs elköteleződés, ugye tudod?

Teljesen egyszerű, miért nem köteleződnek el egyesek: gyávák és gyengék. A szerelemhez kell egy adag bátorság.

Tegnap néztem a Rómeó és Júliát a tv-ben (a Leonardo di Capriósat) és könnyekig hatódtam a történeten. Itt a TAVASZ?
Natali - #1714 - 2003. március 2., vasárnap - 12:27 - Válasz erre...
2003. február 28., péntek - 11:44hunor&magor
ez tetszik
hunor&magor - #1711 - 2003. február 28., péntek - 11:44 - Válasz erre...
Új lénnyel, bizsergető kinccsel csavarogni: benső világmindenségét, remegő kozmoszát, a végtelenséget érinteni ilyenkor. Ezt szeretem.
Amikor még nincs vesztenivaló, az első lépések történnek, ajtókat nyitogatunk... Amikor hirtelen erősebben érezzük a tavasz illatát, a nyiladozó bimbókat, a halkan zümmögő koraesti bogarakat, amikor nem unalmas a libegőzés, a fogaskerekű, amikor alig várod a hétvégét, hogy a különös lénnyel elutazz egy kicsit és a flört töltsön be mindent, az ég alját, a vonat ablakát, a szemetek sarkát...

Hosszú és szép kapcsolat, hároméves szeretetteljes összebújás után most a roséborhoz hasonlatos, könnyű, elsőcsókos estéket szeretem: s hiányozzon bár belőle az éjszaka kéje, nem ez a lényeg. Az ajtónyitás, az első fejbólintás, ölelés, szemharc az, ami most elhozza az erőt, a gyógyító mosolyt, az önbizalmat.

Elkötelezettség nélkül? Nem értem ezt a szót. Mert a legkönnyebb elsőcsókok után, a libegős délután, gyertyafényes, csábító este után másnap lelkiismeretfurdalás gyötör: mi legyen most, játszom-e vele, nyújjak a telefonhoz, vagy ne. Vagy ellenkezőleg: álmatlanul heverek a vasárnap délutáni nyugalomban: elfelejtett-e már, kevés vagyok-e, s most, hogy már megismert és széthullott a flört-parázs - kiábrándulássá lett-e a holnap reggel.

Ezért élek-halok az első csók pillanatáért, a hetes buszon elröppenő, sokat ígérő mosolyokért, ruhája először érzett, tiszta illatáért, kidomborodó kulcscsontjáért, nyaka vonaláért és - ennyi legyen. Maradjon súly nélküli a tavaszi este.

De lehet, hogy ez sem igaz. Lehet, hogy szerelmes akarok lenni.
gyula - #1709 - 2003. február 28., péntek - 03:09 - Válasz erre...
Minden ember, minden apro mozzanat eletedbe ugykerult,hogy magad vontad oda.
Az pedig, hogy most mit kezdesz veluk rajtad all!

Nagyon jo odabujni egy lanybarathoz, de hamar jobb mint egy baratnohoz, akkor el kell gondolkozni, mit nyerhetsz, veszithetsz!
Nóra - #1708 - 2003. február 27., csütörtök - 19:54 - Válasz erre...
Tetszetősen őszinte szavak. És nagy igazságokat rejtenek.

A Szerelem: eső utáni nap;
A Kéj: napsütés múltán zivatar;
A Szerelem: üde tavasz marad;
A Kéj: telet hoz nyár felén hamar;
Az nem csömörlik, ezt öli falánkság,
Amaz igazság, ez hazug galádság.
(Shakespeare: Venus és a Adonis.)

Még ha a szerelem hazugságokból áll is...jótékonyakból persze:-)
hunor&magor - #1707 - 2003. február 27., csütörtök - 18:21 - Válasz erre...
Nők jöttek-mentek az elmúlt hetekben, de rájöttem,
hogy a céltalan csajozás megfekszi a lelkemet-gyomromat. Jobban szeretek beülni széparcú, messzire néző lányokkal egy pohár borra valahová, és hallgatni,
hogyan hazudunk kedvesen egymásnak a gyertyafényben,
mint a lakásban a kanapén lesni az ismeretlen melleket, s kiüresedve bámulni szanaszét a felesleges szex után.
Nóra - #1702 - 2003. február 24., hétfő - 16:39 - Válasz erre...
Megragadott ez a mondat: "Csakhogy ezt nagyon drágáért adják".
Szerintem minden olyan kapcsolat, amelynek nincs értéke, értelmes célja, és végső soron megbántunk vele másokat, előbb-utóbb megbosszulja magát. (De nem merném megítélni, hol kezdődik egy ilyen kapcsolat.)

Kínoz bennünket, mindaddig, amíg nem vesszük a fáradtságot hogy végiggondoljuk. Azok az emberi kapcsolatok, ahol a testnedveken vagy az üres szavakon kívül semmi sem cserél gazdát, bizony nagyon drágák. De egy ponton túl már esetleg egy másik kapcsolat kezdődik ugye...


Az, hogy nagy bajban vagy, mit jelent?
Bűntudatot, vonzódást, menekülést, kötődést?
Pygmalion - #1701 - 2003. február 24., hétfő - 14:23 - Válasz erre...
Nos Psyché, azt hiszem átérzem a problémádat. Milyen jó is néha csak egy éjszakára odabújni egy bizalmas jó baráthoz (az ellenkező nemből). Csakhogy ezt nagyon drágáért adják: a párhuzamos kapcsolat ezt rendszerint nehezen viseli.... Meg a környezet is. Az emberek előítéletesek, és tudod mit, legtöbbször nem alaptalanul...

Én is épp egy ilyen dologgal küzdök. Van barátnőm, akivel megvagyunk, de van neki egy exbarátnője, akivel túl jól egymásra találtunk. Nem kellett más,és most sem kell, csak néhány együtt töltött nap után egy egy együttöltött éjszaka. Ami meg is volt párszor. Semmi szex, csak ölelés, bújás... És mégis, ezt senki sem értette.

Ami a galiba csúcsa volt, hogy mi magunk sem tudtuk aztán idővel hova tenni ezt az érzést...

És most NAAGY bajban vagyunk.

Pygmalion
GaGar - #1700 - 2003. február 24., hétfő - 02:36 - Válasz erre...
Néha jólesne egy- nem szexuális tartalmú - ölelés, dédelgetés attól, akihez "csak" szoros barátság fűz. De félek félreértené. Pedig nagyon jó volna..
Máskor meg? Érezni azt, hogy van férfiúi varázsom, hódítani, aminek a vége az ágy. Ez persze csak akkor jó, ha kölcsönös

GaGar
psyché - #1675 - 2003. február 2., vasárnap - 00:18 - Válasz erre...
Mi az, amit elkötelezettségnek nevezünk?
Meddig tart? Nem önáltatás?
Ha nagy szeretettel simítom végig valakinek a fejét, az is elkötelezettség, amíg a mozdulat tart.
A gésák is elkötelezettek, nem? Egy hivatás felé.

psyché

2017. december 12., kedd
További szavazások:
  Hogy tetszik az idei nyár?
  Hiszel Istenben?
  Hol töltöd a szabadságod?
  Hogy tetszik a merengo.hu új kinézete?
  Mit iszol szívesen?
  Mi a kedvenc ünneped?
  Mennyi időt töltesz naponta a számítógép előtt?
  Milyen gyakran jársz moziba?
  Hogyan telt a szilvesztered?
  Karácsony 2001
  Zenei irányzatok
  Milyen kategóriát kaptál a seregben?
  Ki mit olvas a legszívesebben?
  Hogyan jutottál el a merengő.hu-ra?
  Ki mennyit olvas?
 
Nóra szavazásai:
  Te mit gondolsz az öregedésről?
» Éjszaka, elkötelezettség nélkül
  Találkoztál már idegenekkel?
  Ki a kedvenc sorozathősöd?
  Te szoktál szolizni?
  Táncoltál már bécsi keringőt?
  Szeretsz főzni?
  Egy csodálatos elme
  Voltál már Szegeden?
  Te dohányzol?
  Beleavatkozás mások életébe
  Láttad A gyűrűk urát?
  Te hogyan kerülöd el a téli álmot?
  Te hiszel a "nagy találkozásban"?
  Te nézel tévésorozatokat?
  Szerinted mi a karácsony lényege?
  Te mindenkit visszahívsz?
  Szerinted mi kell a nőnek?
  Te megházasodtál már?
 
Friss fórumtémák »
  Írj te is verset! (729 · Árvai Emil)
  Ünnep (94 · Árvai Emil)
  leszek a muzsad, almajanos (93 · felix44)
  Istenes versek, történetek (59 · Árvai Emil)
  Néhány vers és gondolat (1 · Redfield)
  Kezdő írók könyvkiadása (7 · pisch ferenc)
  SOS FELHÍVÁS!!!! (7 · pisch ferenc)
  Szép gondolatok (71 · Árvai Emil)
  Kérés (19 · almajanos)
  Kedvenc versek (180 · Árvai Emil)
  üzenet (2 · pisch ferenc)
  ŐSI HINDU TÖRTÉNETEK (16 · almajanos)
  A remenytelen szerelem meg mindig tart (661 · Blue)
  Feltűntek valakinek a falak? (3 · rosszcsont)
  Számítógépes kérdések, problémák... (295 · DevilGuy94)
  vmi` (1 · Imrecske)
  Apám halála II. (2 · Felleg)
  Nostradamus-jóslatok (22 · cido)
  kezdő íróknak van e esélye verset, vagy reény (1 · pisch ferenc)
  Reménytelen szerelmek vajon miért van ez (2 · remuszba)
új téma létrehozása...
 
Fórum RSS feedFórum RSS
Copyright © 2001-2004 merengő szerkesztőség · Minden jog fenntartva. · RSS feed
hosted by meselia.hu