Címlap      Fórum   Versek   Galéria    Biblia   Idézetek Rosszcsont Indiánnapló
Keresés »
 
Bejelentkezés
Név:
Jelszó:
    
» Elfelejtetted a jelszavad?
» Regisztráció
 
Tartalom
  Gondolatok
  Fórum
  Versek
  Galéria
  Biblia
  Idézetek
  Rosszcsont naplója
» Indiánnapló
  Keresés
  Linkgyűjtemény
  Közvélemény
  Alkotók
  Regisztráció
  Jelszóküldés
  Impresszum
  Bannercsere
 
  RSS feed Tartalom RSS
  Fórum RSS feedFórum RSS
Idézetek »
Ne utasíts el könnyelműen jó cselekedeteket, csak mert azt hiszed, kevéssé segítenek. Idővel a vízcseppek egy óriási edényt is megtelítenek.
(Jack Kornfield)
Enveco Free Stat

Indiánnapló 22 - Jogerős ítélet

Nobodi · 2003. május 16., péntek - 21:15 · fórum » 14

« előző   
Légy boldog, legyen nagyon szép életed!Egy hete és egy napja végül megtörtént, aminek már itt volt az ideje. Roppant egyszerűen zajlott a ceremónia, nevezhetjük akár formaságnak is. Egy kedves fiatal bírónő tűnt fel a bíróság folyosóján, majd így hármasban bevonultunk a terembe. Elég egyszerű volt a tényállás: nincs gyerek, az anyagiakat egymás közt szerződésben rendeztük, semmilyen vitás kérdés nincs köztünk. A tisztelt hivatal még arról is meggyőződhetett személyesen, hogy jó viszonyban van az egykori házaspár.

A bírónő mindenféle érdekes dolgot kérdezett tőlünk. Nemcsak a személyi igazolványunk számára volt kíváncsi, de arra is, hogy hány évig udvaroltam Eszternek, mielőtt összeházasodtunk, meg hogy mikor romlott meg a viszony, mikortól kezdve nem hittem, hogy folytatódhat a házasságunk. Arra is rákérdezett külön nálam, külön Eszternél is, hogy jelenleg életközösségben élünk-e valakivel. A válasz mindkét esetben igen volt.

Igen hamar, mintegy tíz perc után eljött az ítélethozás ideje. Megkért minket a bírónő, hogy menjünk ki egy kicsit a folyosóra, majd kis szünet után behívott és állva hirdette ki az ítéletet, miszerint felbontja az általunk három éve itt és itt kötött, ilyen meg ilyen anyakönyvi számú házasságot. Mivel ezután rögtön lemondtunk a fellebbezési jogunkról, az ítélet jogerőre emelkedett.

Örülök, hogy ennyire gördülékenyen zajlott a dolog. Mindenki azt akarta, hogy ez végre megtörténjen, és senki nem akart már senkinek fájdalmat okozni. Megnyugodtam én is, Eszter is. Felelősen, jogilag, a társadalom színe előtt is lezártuk a kapcsolatunkat.

A tárgyalás után még elmentünk a bankba, megszüntettük a közös folyószámlánkat is (végre volt rá időnk, mert aznapra mindketten szabadságot vettünk ki). Aztán elmentünk egy nagyon szép, első osztályú étterembe. Addigra mindketten igen fáradtak voltunk (sokat gyalogoltunk a városban), és igen jól esett kiülni a napsütötte tó fölötti teraszra, a madárcsicsergésbe, hogy még egyszer utoljára elköltsünk egy közös ebédet.

Eszter egy különleges módon elkészített pulykamellett evett, én pisztrángot. Régóta nem beszélgettünk már ilyen sokat. Mindketten az új életünkről, az új jövőnkről beszéltünk. Tisztelettel, kedvesen. Mesélt az új kedveséről, annak szüleiről, az összeköltözésükről, lakásfelújításról, és ugyanígy tettem én is. Az ebéd után elbúcsúztunk egymástól és ki-ki elindult hazafelé, az új otthona felé.

Azt hiszem, nagy dolog, hogy ilyen békében zajlott a dolog, és hogy ilyen normálisan tudunk egymáshoz viszonyulni. És tiszta szívemből kívánom Eszternek, hogy jól sikerüljenek a dolgai, érje el, amit el kell, és találja meg, amit meg kell találnia. Bízom benne és szorítok neki, hogy boldog, kiegyensúlyozott élet jusson neki. Ugyanezt kívánom magamnak, magunknak is.
« előző   



FÓRUM: Indiánnapló 22 - Jogerős ítélet

a témát indította: Nóra, 2003.05.17. 13:54 - 14 üzenet

főtéma: Indiánnapló

annkaleb - #20840 - 2007. agusztus 30., csütörtök - 00:04 - Válasz erre...
örvendek, hogy sikerült.
... hittem benned:)
Nobodi - #1970 - 2003. május 23., péntek - 16:16 - Válasz erre...
Nagyon köszönöm a törődést Mone-nek és a többieknek.

Semmiképpen nem érzem "sikeresnek" vagy akár szerencsésnek a dolgot. Olyanok vagyunk Eszterrel, mint két vállalkozó, akik felelősen elvállaltak egy projektet (házasság), majd megbuktak vele. Ehhez képest gyenge vigasz, hogy a végén azért még jó viszonyban vagyunk, nem fújunk egymásra, de ettől még nem lesz a feketéből fehér.

Mindenesetre Mone-vel együtt remélem, hogy Eszterrel mindketten jól zárjuk (hogy a maximumot hozzuk ki), és még inkább remélem, hogy a legközelebbi "projekt"-nek jobban futunk neki, jobban megfontoljuk, és jobban csináljuk.

Köszönöm, köszönjük még egyszer mindenkinek!
Mone - #1954 - 2003. május 21., szerda - 22:31 - Válasz erre...
Szerintem a dologból a maximumot hozta ki Nobodi, megtett mindent, amit ebben a helyzetben tenni lehet. Nagyon fontos, hogy szelíden érjen véget, s ne emelkejenek (újabb) falak kettejük közé.
Ehhez nagy lelkierő kell. El kell érni, el kell jutni erre a szintre, s ez fájdalmas, hiszen nem annyira magától értetődő. Talán azt a legnehezebb dolog elérni, hogy simán menjen, ennek a simaságnak nagy ára van, de arra módot ad, hogy a lelki küzdelem talán véget érjen, s a szerencsésen induló második nagy fejezet elindulhasson.
Remélem, a második részben fejlődő energia segít begyógyítani a sebeket. Bizom benne. Kívánom neked.
Nóra - #1944 - 2003. május 21., szerda - 14:30 - Válasz erre...
Nagyon okos meglátás, igazad van.

Ugyanakkor Nobodi talán épp ezt a formát és feldolgozási, értelmezési módot találta alkalmasnak ahhoz, hogy a hátsó szobában forrongó gondolatait kifejezze.

Ahogy meg is osztotta velünk egy hozzászólásában, sajognak sebek azért.

Azt, hogy mi van a hátsó szobában, nos ezt nagyon keveseknek adatik meg igazán kifejezni.

Mi, többiek csak próbálkozunk. Még akkor is, ha írásban tesszük ezt. Épp ettől olyan megrázóak Nobodi szavai: mindannyian, akik itt beszélünk róla, látjuk-érezzük mögötte a csöndes fájdalmat, ami kifejezhetetlen.
rosszcsont - #1942 - 2003. május 21., szerda - 12:07 - Válasz erre...
Nora!

Egyetertek veled abban, hogy eppen azert mert fajdalmas a szakitas, tiszteletremelto, hogy ilyen formaban tudtak elvalni. Talan igy kevesebb sebet sikerult ejteni a masikon (?)
Ketelkedem viszont abban, hogy erzelmeink elnyomasaval eloremozditanank a sebek begyogyulasat.
Nem ertek egyet azzal, hogy enunk "arnyoldalat" mindig egeszseges bezarnunk a hatso szobaba.
Lehet, hogy a "civilizacio" a tobbiek elismeroen bolintanak majd viselkedesunkre mi pedig egy ideig nagyon buszkek lehetunk magunkra.
Szerintem azert legalabb annyira fontos kerdes az, hogy onmagunkkal mennyire sikerul rendezni "kozos dolgainkat". Mert azt ugye senki nem vonja ketsegbe, hogy alapvetoen megis ez a legfontosabb.
Vigyazni kell nehogy atcsusszunk onaltatosdiba.
Nóra - #1935 - 2003. május 20., kedd - 20:42 - Válasz erre...
A fájdalom ellenére is (vagy épp azért!), tiszteletreméltó a hozzáállásuk, mindkettőjüknek!

Nagyon könnyű is volna, ha nem fájna.
Ezt éreztük mindannyian olyan megrázónak a nyugodt, kiegyensúlyozottnak tűnő sorokat olvasva!

Ezért gondoltuk végig mindannyian, hogy mi hogyan viselkedtünk ezekben a helyzetekben.
Nobodi - #1927 - 2003. május 20., kedd - 12:35 - Válasz erre...
Pontosan úgy vagyok vele, ahogy rosszcsont megírta.
rosszcsont - #1926 - 2003. május 20., kedd - 12:21 - Válasz erre...
Bennem egyaltalan nem keltett pozitiv erzeseket. Inkabb egy nagy urt ereztem olvasas kozben. Amolyan vihar utani csend.
Kezdodik a dolgok ujrarendezodese. A regi rend mar vegervenyesen elmult.
Persze a vege tenyleg jo olyan szempontbol, hogy ilyen formaban tudtatok lezarni. Bar nem vagyok benne biztos, hogy a valas barmilyen formaban elviselheto lenne. Csak igy "civilizaltan" visszatartjuk a bennunk kavargo erzelmeket. Csak ennyi a kulonbseg szerintem.
A sebek azert ugyanugy luktetnek.

rosszcsont
szildiko - #1915 - 2003. május 19., hétfő - 13:25 - Válasz erre...
Nekem nagyon furcsa, kicsit 'déja vu' érzés volt olvasni az Indiánnaplót. Kísértetiesen hasonlított a történet az enyémre, amit (mostmár) volt barátommal éltem át, csak ott én voltam Eszter, és sajnos nem lett/lehetett ilyen jó a vége.
Másrészt kavarognak bennem az érzések, mert most 'mentem férjhez'/házasodtam és nagyon nem szeretném most, hogy véget érjen. Sem így, sem máshogy.

Örülök, hogy rendezted magadban, és le tudtad ilyen szépen zárni a kapcsolatotokat Nobodi.
Minden jót kívánok!
Nóra - #1910 - 2003. május 18., vasárnap - 15:07 - Válasz erre...
meg is lehet fordítani: ugyan mindannyiunkkal megtörténhet, ami velük (már akinek van kit elveszítenie), de bár így lehetne végigcsinálni...
BiGa - #1909 - 2003. május 18., vasárnap - 14:36 - Válasz erre...
Kívülről nézve milyen gyorsan zajlik minden - a Te életed a nap 24 órájában zajlik, és pár hetente leírsz valamit. Az egész indiánnaplót egy órán belül végigolvashatom, miközben hetek/hónapok viaskodásai és örömei állnak mögötte.

Örülök a békés lezárásnak, egyúttal fájó dolog újra találkoznom vele, hogy ilyen az élet. Hogy bárkivel (velem is) bármikor megtörténhet, ami Veletek...
Nóra - #1906 - 2003. május 17., szombat - 20:40 - Válasz erre...
Én is ezt kívánom!

Tisztára olyan, mint egy amerikai film ezzel a happy enddel.-)))
(Meg a bírósági jelenettel, naplementével...)

És tessék, erre ez a valóság...
Középesy G - #1905 - 2003. május 17., szombat - 18:16 - Válasz erre...
Nagyon megható a vége és jó, hogy nem volt nagy vita, manapság az sokszor van sajna, remélem mindkettőtöknek jól fog alakulni az élete, minden jót kívánok!
Nóra - #1904 - 2003. május 17., szombat - 13:54 - Válasz erre...
Örülök ezeknek a szavaknak!
Örülök, hogy van ilyen, amiről írsz!
2017. június 25., vasárnap
Indiánnapló » legújabbak
» Nobodi: Indiánnapló 22 - Jogerős ítélet 2003.05.16.
  Nobodi: Indiánnapló 21 - Kihajózás 2003.04.13.
  Nobodi: Indiánnapló 20 - Summa summárum 2002.12.30.
  Nobodi: Indiánnapló 19 - Szeret, nem szeret 2002.12.23.
  Nobodi: Indiánnapló 18 - Kit érdekelsz? 2002.12.17.
  Nobodi: Indiánnapló 17 - A szeretkezés öröme 2002.12.15.
  Nobodi: Indiánnapló 16 - A végső érv 2002.12.09.
  Nobodi: Indiánnapló 15 - Ábrándok, találkozások, félelmek 2002.11.30.
  Nobodi: Indiánnapló 14 - Vergődő cet a fövenyen 2002.11.24.
  Nobodi: Indiánnapló 13 - Ne sírjatok, lányok! 2002.11.20.
 
  RSS feed Tartalom RSS
Friss fórumtémák »
» Indiánnapló 22 - Jogerős ítélet (14 · annkaleb)
  Indiánnapló 17 - A szeretkezés öröme (1 · annkaleb)
  Indiánnapló 16 - A végső érv (24 · annkaleb)
  Indiánnapló 15 - Ábrándok, találkozások, féle (3 · annkaleb)
  Indiánnapló 14 - Vergődő cet a fövenyen (1 · annkaleb)
  Indiánnapló 12 - Sarkítás (5 · annkaleb)
  Indiánnapló 21 - Kihajózás (1 · szildiko)
  Indiánnapló 20 - Summa summárum (9 · Nobodi)
  Indiánnapló 19 - Szeret, nem szeret (6 · Bölcs)
  Indiánnapló 18 - Kit érdekelsz? (2 · Nobodi)
  Indiánnapló 13 - Ne sírjatok, lányok! (1 · Nóra)
  Indiánnapló 11 - Statisztikai eset (12 · Nóra)
  Indiánnapló 10 - Édes november (5 · Natali)
  Indiánnapló 9 - A matracvivők (8 · Natali)
új téma létrehozása...
 
Fórum RSS feedFórum RSS
Copyright © 2001-2004 merengő szerkesztőség · Minden jog fenntartva. · RSS feed
hosted by meselia.hu