Bazsó Éva Andrea

Versei:

» Négy vers (2009. december 3.)

Sándor Gyula

1951 ben születtem. Aprócska gyermekkorom óta természettudós akartam lenni, de ezt az élet viharai sajnos elfújták. Első meséimet 7.évesen írtam, a versekkel pedig 9 évesen próbálkoztam először. Az írás iránti szenvedélyem az évekkel együtt növekedett. Ma úgy érzem, erősebb, mint valaha.

Versei:

» Jelige: kisveréb (2006. június 10.)

» Versek (2005. február 7.)

Legutóbbi írások:

» Végtelen mély sebek, II. rész (2005. május 26.)

» Végtelen mély sebek, I. rész (2005. május 15.)

» Névtelen fájdalom (2005. március 9.)

» Ne sírj, kicsim, ne sírj (2005. február 10.)

barburu

Író akarok lenni, azt akarom, hogy faljátok a könyveimet, hogy felejtsetek el enni, inni, WC-re menni, felejtsétek el, hogy nem laktok egyedül. De ne legyen elég egyszer, ne dobjátok félre, ha két nap alatt végeztetek vele, olvassátok el egy év múlva, majd újra és újra, és ne adjátok kölcsön senkinek, hanem vegye meg maga.
Író akarok lenni.

Pszichológus akarok lenni. Azt akarom, hogy bízzatok bennem, és osszátok meg velem a titkaitokat. Azt akarom, hogy mondjátok el nekem a problémáitokat, majd miután közösen megoldottuk őket, boldogan és elégedetten mondjátok ki a soha-viszontlátásrát. Azt akarom, hogy ne legyen szükségetek gyógyszerekre és pszichiáterekre. Új és hathatósabb terápiákat szeretnék felfedezni. Új, átfogóbb elméleteket, amelyek elvetik az összes idejétmúlt zagyvaságot. Azt akarom, hogy három generáció múlva már ne is legyen szükségeteket pszichológusra, legalábbis ne teremtsen a szakma ál-szükségleteket azért, mert kell nekik a pénzetek. Azt akarom, hogy a pszichológushoz járás ne hobbi és napirendi pont legyen, hanem csak bajban forduljatok hozzánk. Azt akarom... Mit akarok?!

Versei:

» Barburu versei (2003. május 29.)

Legutóbbi írások:

» Lánytestvérek (2003. június 2.)

Cruz

Ne ítélj


Istenem, add, hogy ne ítéljek -
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységbõl a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.

Istenem, add, hogy ne bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak -
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
Elhalkulnak és kisimulnak
És lábaidhoz együtt hullnak.
Mi olyan együgyûn ítélünk
S a dolgok olyan bonyolultak.

Istenem, add, hogy mind halkabb legyek -
Versben, s mindennapi beszédben
Csak a szükségeset beszéljem.
De akkor szómban súly legyen s erõ
S mégis egyre inkább símogatás:
Ezer kardos szónál többet tevõ.
S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem,
De egyre inkább csak igen.
Mindenre ámen és igen.
Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.
Ámen. Igen. És a gonosztól van
Minden azonfelül.

(Reményik Sándor: Ne ítélj)

Versei:

» Mellettem imádkozott (2004. június 7.)

» Új versek (2003. agusztus 27.)

» Egy kinyújtott kéz... (2003. május 27.)

Legutóbbi írások:

» A galamb (2005. november 2.)

» Csendes búcsú (2005. október 11.)

» Erdély - ahogy én láttam, II. (Magyarok, szászok és havasok) (2005. június 20.)

» Erdély - ahogy én láttam (2004. szeptember 7.)

Fero

Versei:

» Ébredések (2003. október 30.)

» Találkozások (2003. agusztus 7.)

» Tíz vers, tíz cím nélküli pillanat (2003. május 23.)